Babásmamás.hu olvasói levelek

Tyúkanyó írása II.

Köszönöm soraitokat, meglepődve, és meghatottan láttam őket! Mikor múltkor írtam spontán jött gondolataimat, arra, hogy megjelenik és még reakció is lesz rá, egyáltalán nem számítottam, így annál édesebb most örömöm! Anninak kívánom teljes szívemből: őrizze meg mindenkor a most kinyilvánított érzékeny, kedves, szerető hozzáállását mind édesanyja, mind gyermeke- és persze gondolom a fiú családtagok felé is, akkor bizonyára nem lesz csalatkozása az eredményt illetően. Nekem, az idegennek is adott egy reménysugarat, - hisz reményeim legszebbike, hogy hasonló kapcsolatunk lesz szülővé váló gyermekeimmel.

Anyaságom történetét ott hagytam abba, hogy megköszöntem Édesanyámnak azt, ahogyan nevelt, és szeretett, és példának állítottam magam elé.

Ezután köszönetté vált mindenkor gyermekeim születésnapja. Hálát adtam, amiért gondjukat viselhetem, nevelhetem Őket! Ezt magamban tettem. A közös ünnep nagyobbacska koruktól a mai napig, ünnepi étkezés, szépen terített asztal, és a fő, lényeges cselekmény: elmesélem, hogyan születtek.